Nyert a Fradi - először ebben a szezonban. Ez szükségképpen azt is jelenti, hogy kikapott a Győr - ez azonban már nem példa nélküli ebben az idényben.

Pedig ha a pályára lépő játékosok nevét nézzük, akkor a vendégcsapat tűnt sokkal acélosabbnak, sokkal tapasztaltabbnak. Csakhogy ebből a vasárnap délelőtt elkezdett összecsapáson vajmi kevés látszódott.

Nem először merül fel a gyanú tehát, hogy a szakemberek által is többre hivatott kisalföldi gárda túlságosan is a nevek bűvületében él.

Bilincset tett a lábakra a rossz hadrend

Szasa Sztevanovics a magyar élfutball szintjén átlag feletti képességű kapusnak mondható, de ezúttal két alkalommal is olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozták a társai, amelyet már nem tudott korrigálni. Meglepő volt, hogy a világéletében balhátvédet játszó Mátyus János a jobb oldalon kezdte a mérkőzést, de mivel a Ferencváros egy előretolt csatárral indult harcba, ezért a korábbi Fradi-játékos Tőzsér Dánielre figyelt. Csakhogy… Tőzsér Dániel középpályásként sokszor viszszazárt, így Mátyus János ember nélkül maradt, és később vissza is került a bal oldalra. Nem tudni, mi volt ezzel a húzással Reszeli Soós István célja, de úgy tűnt, rossz taktikai megoldást választott, mert roppant zavartan mozogtak a győri védők, ráadásul Regedei Csaba Mátyus János helyén, balhátvédként légüres térben mozgott. Ehhez a végeredmény ismeretében még azt is hozzátehetjük, hogy Mátyus János a jelenkori ETO-ban közepes teljesítményt nyújt, és bár sokat nem hibázott, de az ő rutinjával, tapasztalatával egy magyar bajnokin sokkal többet hozzá tudna tenni a csapat játékához - engedni kellene, hogy többször előretörhessen a vonal mellett, láthatóan túlságosan statikus futballt rendel tőle az edzője… Mint ahogyan Jäkl Antal feladata is egyszerű. A Fradi ellen ő semlegesítette Rósa Dénest, az FTC kinevezett” csatárát mindenhova követte, még akkor is, amikor amúgy ellenfele a találkozó vége felé a középpályások mögé lépett vissza labdát gyűjteni. Magyar szinten ugyancsak átlagosnak mondható a két szélső középpályás, Darko Peric és Tóth Péter futballja, pluszt ők nem is tettek hozzá a játékhoz, nem tudták hatékonyan segíteni a támadásokat, keveset futottak, tompán mozogtak. Középen védekező szerepkörben játszik Lendvai Miklós, aki több országban megfordult már, rengeteg forró hangulatú tétmecccsel a lábában rutinból oldhatná meg a feladatot, de ez nem mindig sikerül neki.

Az ETO játékosai lassan futballoznak

A birkózó-világbajnokság kapcsán jut eszünkbe a hasonlat: Lendvai Miklós a földharcokban sikeres, a test test elleni küzdelemben nehéz átjutni rajta, de ha futásra kényszerítik, akkor kiderül, sokat veszített egykori lendületéből, a sprintekben gyakran alulmarad. Ez hatással volt ezen a vasárnapon is a Győr futballjára, mert a Lendvai Miklósnál sokkal rutintalanabb, de gyorsabb ferencvárosi fiatalok gyakran befutottak mögé - így született az első gól is. A nehézségeket nyilván a 23-szoros válogatott érzi a legjobban, és könnyen lehet, hogy ez frusztrálja annyira, hogy mérkőzés közben(!) szóváltásba keveredjen a ferencvárosi nézőkkel.Újabb nagy név: Vincze Ottó technikai tudása kiemelkedő, akár még nemzetközi klasszisokkal is felvehetné a versenyt - ugyanakkor mégis úgy tetszik, a volt Fradi-játékos megelégszik egy-egy villanással, el-eltűnik, és ezúttal sem tudta kellően mozgatni csapatát, nem tudta hatékonyan megszervezni a győriek támadásait. Pedig - ismételjük sokadszor - a nevek alapján két ragyogó csatár várja a passzait. Kenesei Krisztián sok keresztmozgással próbált levegőhöz jutni a ferencvárosi védők gyűrűjében, míg Priskin Tamás nem igazolta ezen a vasárnapon, hogy ő lenne a magyar válogatott nagy ígérete…

És ha a védelem tengelyébe ezúttal visszatérő Stark Pétert is ide soroljuk, a kívülálló joggal gondolhatja, ezekkel a játékosokkal sokkal eredményesebben, stílusosabban futballozó együttest lehetne összehozni, ehelyett mégis lassú, tompa, körülményes futballt produkáló csapat az ETO.

A Fradi jobban védte a területeket

Mindeközben - s talán ezzel kellett volna kezdeni - a nem túl ismert játékosokkal felálló Fradi apró lépést tett előre. Az ismert futballisták közül Szűcs Lajosnak ezúttal nem sok dolga volt, Lipcsei Péter a védelem előtt helyezkedett el, egyfelől azért, hogy segítsen megállítani a győri támadásokat, másfelől azért, hogy összegyűjtse a pálya középső harmadában megszerzett labdákat. Elöl Rósa Dénes a tőle megszokott játékot láthattuk, bár ezúttal Jäkl Antal őrizetében alig-alig jutott levegőhöz, ha mégis, megpróbálta a második hullámban érkezők játékát segíteni. A fiatalok közül Szálkai Zsolt múlt heti debütálása után újra elfogadható teljesítményt nyújtott, Sorin Botis és Balog Zoltán mellett az ő feladata volt Kenesei Krisztián vagy Priskin Tamás őrzése, de a ferencvárosi védelem nem szoros emberfogással, hanem a területek őrzésével igyekezett megállítani a vendégek csatárait. Lipcsei Péter mellett jobbról Csepregi Richárd, balról Tőzsér Dániel feladata volt a támadások segítése, középen pedig Takács Ákos lendületből próbálta átvinni a labdát a győri középpályán.

A találkozó elején csereként beálló Nógrádi Árpád igazolta azt a tételt, amely szerint a fiatal futballisták teljesítménye ingadozó, és a Ferencváros szerencséjére a középpályás ezúttal a jobbik arcát mutatta. Igyekezett megbecsülni a labdát, sok futással üresbe kerülni, szétzilálni a győri védelmet, és egy labdaszerzést követően így kerülhetett szembe a kapuval, és lőhetett gólt…

Összefoglalva: könnyen elképzelhető, hogy a
agy nevek” teljesítményükkel egyre többször hagyják cserben Reszeli Soós István szakmai igazgatót, és bár a Ferencváros ezúttal sem volt kimondottan meggyőző, a fiatalok lelkesen és agresszíven, sokat futva próbáltak segíteni csapatukon, és ez vasárnap délben elég volt a győzelemhez.

Mestermérleg

László Csaba: "Végre van némi boldogságunk"
- Szerintem jó mérkőzést játszottunk - mondta László Csaba, a Ferencváros vezetőedzője. - Régóta várok már erre a sikerre, és úgy gondolom, lelkileg nagyon sokat számít, hogy egy jó ellenféllel szemben sikerült nyernünk. Nem könnyítette meg a dolgunkat, hogy kényszerű cserék zavarták meg a játékunkat, de ezúttal a balszerencse sem volt akadály.

- Mintha az átlagosnál keményebb lett volna a mérkőzés.
- Én nem láttam durvaságot. A felázott talaj nem volt ideális, de az biztos, hogy mindkét csapat keményen, agresszíven játszott, hiszen a Győr, akárcsak mi, a három pontot akarta megszerezni ezen a mérkőzésen.

- Akkor most egy kicsit nyugodtabb légkörben készülhetnek az Újpest ellen?
- A válogatott meccsek miatt az Újpest elleni rangadó még arrébb van, de remélem, megnyerjük azt a találkozót is. Az a sok munka, amit elvégeztünk, előbb-utóbb eredményre vezet. Most végre van némi boldogságunk.

Reszeli Soós István: "Hiányzott a fegyelem"

- Az első félidőben szervezetten, még azt is mondhatom, jól futballoztunk - mondta Reszeli Soós István, a Győri ETO szakmai igazgatója. - Az igaz, hogy keveset támadtunk, de az volt az elképzelésünk, hogy a pörgős, fiatal Fradit magunkra engedjük és abból kontrázunk. Nos, ez nem úgy sikerült, ahogy elképzeltük. Csak gratulálhatok a lelkesen játszó Ferencvárosnak.

- Ön mennyire ítélte durvának a mérkőzést?
- Nem hiszem, hogy szándékos szabálytalanságok történtek volna, egyedül talán Tímár Krisztián Priskin Tamással szembeni belépője súrolta a durvaság határát. Kemény, sportszerű mérkőzésnek láttam az összecsapást.

- Kapitális hibák előzték meg a Ferencváros góljait. Lesz-e ennek következménye?
- Nem akarok most még erről nyilatkozni, de már többször előfordult, hogy a játékosok nem koncentrálnak megfelelően. Többekből hiányzott a fegyelem és az önfegyelem, pedig ez eddig nem volt jellemző a Győrre, és remélem, ezután sem lesz…

A játékvezető értékelése
Karsai Viktor (9): csak az értékelés megfogalmazásakor tűnt fel, hogy a bíró is a pályán volt, márpedig az észrevétlenség az egyik legnagyobb dicséret, amely játékvezetőt illethet.

Bizonyítvány

Szűcs Lajosnak kevés munkája volt, és a védőknek sem okozott különösebb gondot a vérszegény győri próbálkozások hárítása. Lipcsei Péter rutinjával, tudásával és teljesítményével kiemelkedett a mezőnyből, hátulról indulva gyakran veszélyeztette is a győri kaput. A középpályások nagy lelkesedéssel, ám sok hibával futballoztak. Rósa Dénes több poszton is helytállt, rengeteget futott, és hasznosan játszott. A fiatalabb korosztályhoz tartozó játékosok közül meg kell említeni Laczkó Zsolt és Nógrádi Árpád nevét, ha másért nem is, hát azért, mert ők jegyezték a Ferencváros góljait.

A győrieknél csak Szasa Sztevanovics nyújtott elfogadható teljesítményt, a gólokról nem tehetett, jól védett. A hátvédek gyakran bizonytalankodtak, és bizony azt kell mondani, hogy ez a sor a leggyengébb az ETO-nál. A középpályán Darko Peric egy ziccer kihagyásával írta be magát a mérkőzés krónikájába, jogos volt a lecserélése. Társai sem tündököltek, sokszor eladták a labdát, Tóth Péter pedig a második gól előtt igen kínosan ügyetlenkedett. A válogatott keretnél is számításba vett Priskin Tamás elsősorban azzal vetette magát észre, hogy gyakran megrugdosta az ellenfeleit. Kenesei Krisztán volt a legaktívabb győri, de sokat ő sem tudott lendíteni a csapatán.

Összes lövés, fejes:	17:10 (10:3)
Kaput eltaláló lövés, fejes:	7:4 (2:0)
Szabálytalanságok:	17:21 (10:13)
Lesek:	0:7 (0:2)
Szögletarány:	3:7 (2:2)

Felhőtlenül ünnepeltek a Fradi fiataljai

"Lipcsei Pétertől kitűnően kaptam a labdát, még arra is volt időm, hogy átvegyem, és megnéztem, hol helyezkedik a győri kapus - mondta Nógrádi Árpád. - Amikor a hálóba gurult a labda, nagy boldogságot éreztem. Láttam a tomboló nézőket, azt, hogy Lipcsei Péter rohan utánam, szóval óriási boldogság volt. Nagyon kellett már nekünk ez a győzelem, éppen ezért fontos gól volt, ami csak tovább fokozta az örömömet. Pápán szereztem meg az első élvonalbeli találatomat, nagyon boldog vagyok, hogy végre az Üllői úton is gólt szereztem."

"Tulajdonképpen balhátvédként kezdtem a mérkőzést, de fájt a lábam, ezért fokozatosan kerültem egyre előbbre - mondta Laczkó Zsolt. - Így történt, hogy a meccs utolsó pillanataiban már én voltam a Fradi csatára, és amikor Lipcsei Péterrel megtámadtuk a győri védőket, és miután Péter és Tóth Péter elesett, egyedül futhattam a kapu felé. Amikor odaértem, láttam, hogy a kapus jól zárja a szöget, ezért döntöttem úgy, hogy elhúzom mellette a labdát, és nem volt ez rossz ötlet. Nagyon örülök, hogy gól lett az akcióból."